Honda S600-as restaurálásának története

Első látásra szerelem

Egy internetes portálon olvastam, hogy Svájcban felszámolnak egy autómentéssel foglalkozó telepet, amelyet már régen nem üzemeltetnek, és időközben körbeépítették házakkal, így értékes ingatlan lett belőle.  Az itt hagyott gazdátlan gépkocsikat pedig értékesítik. Amit nem sikerül értékesíteni azokat beolvasztják.

Igazság szerint van egy kis közöm a veterán autókhoz-motorokhoz, így kezdtem nézegetni a portálon a fotókat. Amikor felfedeztem a Honda S600-at, nagyon megtetszett, és első látásra beleszerettem!

Elkezdtem mindent megtudni a modellről. Ekkor derült ki számomra, hogy ez a modell mennyire fontos volt annak idején a Honda számára, és mivel Honda márkakereskedő is vagyok, kicsit úgy éreztem, hogy kötelességem megmenteni azt az autót.

Az aukció

Két módon lehetett megmenteni, illetve megszerezni. Egyik egy nyilvános árverés,  a másik pedig egy internetes no limit aukció volt. Sajnos az árverés idejében egy fontos üzleti úton vettem részt, így kénytelen voltam a második variációt választani, tenni egy ajánlatot.

Ekkorra már teljesen eluralkodott rajtam a megszerzési vágy, így egy nagyobb összeget ajánlottam. Közben az aukciós cég megkeresett, hogy van tudomásuk egy másik S600-ról, ami szintén eladó. Küldtek képeket róla. Az tetszett a dologban, hogy ami az egyikben hiányzott, a másikban megvolt. Így úgy döntöttem, hogy ezt is megveszem, és a kettőből csinálok egyet.

Svájctól Magyarországig vezető út

Rögtön elkezdtem szervezni a hazaszállításukat. Ekkor szembesültem azzal, amire korábban nem gondoltam, hogy Svájc nem uniós állam, így bonyolultabb lett a hazaszállítás, a papírmunkával hetek teltek el, nem értették mit akarok ezzel a két japán gyártmányú unión kívüli veterán roncs autóval Magyarországon, azon belül is Békéscsabán.

A nehézségek ellenére, és kollégáim legnagyobb meglepetésére, egy teherautó platóján hazaérkeztek a Hondák és elkezdődhetett a restaurálás. Már a legelején világos volt számomra, hogy egyedül, idő hiányában nem tudom megvalósítani ezt a hatalmas feladatot, ezért bevontam a kollégáimat is. Úgy gondoltam, egy kis szakmai kaland, a régi Honda világ megismerése mindenkinek jót tesz majd.

Az autó életre kel

Ténylegesen el kellett dönteni ki lesz a donor és ki lesz a túlélő. Látszólag nem nagy különbség volt a két autó között, de alaposabb tanulmányozás után sok különbséget találtunk. Az egyik 1965-ös, a másik 1964-es évjáratú. Mivel 1965-ben születtem, egyértelmű lett a döntés.

Első lelkesedésünkben beindítottuk az egyben lévő motorját hidegindító spray-vel. Legnagyobb meglepetésünkre - elsőre beindult. Ez egy nagy lendületet adott a projektnek. Később azonban még sok gondot okozott számunkra ez az öreg motor.

Restaurálás elkezdése előtt három fő pontot határoztam meg:

• minőség
• használhatóság
• eredetiség

A munka során ez a három fő szempont dominált. Először a karosszériát választottuk külön az alváztól, majd apró darabokra szedtük az egész gépkocsit. Meglepetésünkre minden csavar ép és oldható volt. Minden egyes alkatrészt megtisztítottuk, később csoportosítottuk, és ami festett volt, újra alapoztuk, fényeztük vagy galvanizáltuk, javítottuk.

A karosszériának készítettünk egy ideiglenes gurulós vázat, arra rögzítettük. Az eleje balesetes volt, először azt javítottuk meg. Meglepetésünkre viszonylag kevés korróziós kár keletkezett rajta.

Az ajándék

Közben márkakereskedői látogatást tett a Honda Hungary kereskedésünkben, és örömmel vettek tudomást az S600 projektről. A látogatás után pár hónappal, egy nagyon kedves ajándékot kaptam Tadashi Ogawa úrtól, a HHG akkori elnökétől. 2009. év karácsonyára egy Honda S600-as alkatrész katalógust, és a Honda S600-as szerelési útmutatójának újrakötött kétkötetes könyvét kaptam tőle ajándékba.

Ez nemcsak nagyon kedves, de nagyon hasznos ajándéknak bizonyult. Mert még a második autó dacára is kiderült, hogy hiányoznak dolgok. Meglepett, hogy vannak olyan alkatrészek, amelyek a mai napig rendelhetőek az ilyen régi típusokhoz is pl. motorolajszűrő (part Nr.:15461-500-325) Míg az egyik karosszériát javítottuk, a másikat olyan állapotba hoztuk,hogy kárpitoshoz tudjuk vinni a tető készítéséhez. Ezzel is időt nyertünk, mivel a kárpitos munka nagyon időrabló. Az üléseket eredetiben hagytuk meg, csak kisebb szakadás volt rajtuk, azt megvarrattuk és újra a régi fényében ragyogott, rengeteg tisztítás és ápolás után. Minden egyes alkatrész elkezdett külön életet élni. Kollégáim is egyre lelkesebben álltak az egész folyamathoz. Egy kicsit mindenkit megérintett az S600-as láz.

Időközben a karosszéria újra lett teljesen fényezve. A színen hezitáltam egy darabig. A fehér majdnem nyert, de a végén győzött a piros, mert eredetileg is ilyen színe volt és persze a Honda színe is a piros. A gyári fényezéshez képest plusz két réteg karcálló lakkot kapott. Gyönyörű lett.

Az autó lelke

Az elmélet az volt, hogy az alvázat teljesen összeszereljük, a motort beindítjuk, és eztán egyesül ismét a karosszériával.

A motor egy picit döcögős pálya lett. Adva volt egy teljesen komplett, illetve egy másik darabokban. A hengerfej kapott teljes generált. Gyártattunk új tömítéseket. Sikerült összeválogatni, párosítani a hengert, dugót. A főtengely eredeti maradt. Egyébként a váltót, hátsó hidat nem szedtük szét, külsőre, illetve amennyire lehetett szétszedés nélkül ellenőriztük. Remélem később nem bánjuk ezt meg!

A motor össze lett szerelve, illetve az alvázba építve. Eljött a nagy pillanat. Beindítottuk. És igen, már elsőre elkapta. Gyönyörű hangja volt a félig kész kipufogó rendszerrel. Kicsit járattuk és mindent rendben találtunk. Kíváncsiságból, illetve a friss összeszerelés miatt, a motorolajat leengedtük. Nagy szomorúságunkra sok friss fémhulladék volt benne. Új olaj és új indítás következett. Mivel a motornak eredetileg nincs olajnyomás mérője, ezért beiktattunk egy ideiglenest. Legnagyobb fájdalmunkra kiderült hol van olajnyomás és hol nincs. Motor ki-, motor szét-, hibakeresés. Eltelt egy pár nap mire rájöttünk, hogy hol rontottuk el. Centrifugál olajszűrőnél egy stift nem került a helyére, ez okozta a galibát. Most megint szerelhetjük össze! Egy picit letörte a dolog a csapatot, de ahogy megtaláltuk a hibát újra lelkesen álltunk a motornak.

Közben lassan a karosszéria is elkészült. Helyére került az új tető és a krómozás. Érkeznek az alkatrészek Ausztráliából, Angliából és az USA-ból. Így egyszerűnek tűnik leírva az egész, de több mint egy éve csináljuk. Szinte minden egyes alkatrészhez fűződik egy-egy történet. Egyre közelebb került hozzánk az S600-as és maga a Honda márka szellemisége. Ez egy igazán jó csapatépítő programmá nőtte ki magát. Most itt tartunk. Remélem, hogy 2011 nyarán már a próbaköröket rójuk, én és kollégáim.

A titkos álom

Még van egy tikos nagy álmom, mindezeken felül.

Valahol olvastam, hogy létezik egy veterán verseny Monte Carlo útjain. Hát, azon elindulni lenne a nagy finálé.

Egyébként fotóztuk a munkafolyamatokat. A képsorozatot feltöltjük a honlapunkra, így végig tudja mindenki kísérni a folyamatot.

Jó képnézegetést és mindenkinek ajánlom, hogy ha van módja és lehetősége vágjon bele egy hasonló projektbe!

Pásztor András

Honda Körös
ügyvezető
Magyarország